2009. június 7., vasárnap

Hot Toddy és Brass Monkey













I.
Amikor először éltem Skóciában, elég gyakran voltam náthás beteg, hol az orrom folyt, hol a torkom fájt, hol köhögtem, velem együtt így volt a többi magyar is., a barátiam. (Mellesleg mindannyian azt tapasztaltuk utána, amikor hazaköltöztünk, hogy mintha az immunrendszerünk megerősödött volna, sokáig nem voltunk betegek.) Beüültünk egy pub-ba, töprengtünk, ilyenkor mit igyunk, fájós torokkal, aztán eszünkbe jutott a magyar forralt bor, ami jól eshet torokfájósan, hideg időben. Megkérdeztük a kiszolgálószemélyzetet ott a pub-ban, hogy mit isznak ilyenkor... így ismertük meg a Hot Toddyt. Innentől kezdve gyakran kértük ezt, ha az esti találkozónál valaki épp torokfájós volt. Hozzáteszem, hogy innentől kezdve, a többi pub-ban nem ismerték. Kértünk Hot toddyt, ők mondták, hogy nincs nekik, nem ismerik, mi kérdeztük: van wiskey? és forró víz? citrom? cukor? minden volt-hát akkor :)) van hot toddy.
Írországi ismerősök ugyanezt kicsit más verzióban ismerik, mézzel, és szegfűszeggel, ha jól emlékeszem. Rengeteg további verzó lelhető még fel az alaprecept különböző varriációi, skót, ír, kanadai, stb. Én magam, azóta sem ittam :)
II.
Brass Monkey: Ez az emlék is már nagyon régi, de szerintem nem változott, egy pub, kedves barátságos hely, csakúgy, mint a többi, ámde! van egy nagyon nagyon otthonos szobája, ahováű be lehet heveredni, szó szerint, és ott filmeket nézni óriásképernyőn, mint a moziban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése