2009. június 29., hétfő

Edinburgh illata


Azt mondják, és szerintem igaz is, hogy illatok tudják legjobban felidézni egy emlék hangulatát. Edinburgh, gyönyörű városnak, van egy saját illata. Amikor teljesen új voltam a városban, és új volt maga ez a jellegzetes illat is, sokat találgattam, hogy mi lehet ez. Az is új volt akkor, hogy mennyire rendszeresen esznek pirítós kenyeret, toast-ot. Akiket, odavalósiakat ismertem, szinte el sem tudták képzelni, a kenyeret pirítás nélkül. A sima, házi sütésű, vagy a teljesen más jellengű ír kenyeret is pirítva ették. Ez tulajdonképpen csak úgy jön ide, hogy eleinte azt gondoltam, hogy a pirított kenyér illatát érzem, egyrészt ahhoz hasonlít nagyon. Másrészt viszont, magam is elkézelhetetlennek tartottam, hogy ilyen gyakran, sok ember úgy készítsen pirítóst, hogy az egész utcán érezni lehessen. A rejtély hamarosan megoldódott, a helyiektől megtudtuk, hogy a sörkészítés közben keletkezik ez a finom illat. Edinburghban, igen, készítenek sört.

Ezt az illatot, én máshol soha nem éreztem, csak ott. Illetve, még egyetlen helyen, ott, ahol most élek, igaz sokkal ritkábban, sokkal enyhébben, de előfordul mégis, hogy a parkban ez az illat érezhető, felerősíti olyankor a kellemes visszavágyódás, a jó emlékezést, a szeretett helyre való visszagondolást.

2009. június 7., vasárnap

Hot Toddy és Brass Monkey













I.
Amikor először éltem Skóciában, elég gyakran voltam náthás beteg, hol az orrom folyt, hol a torkom fájt, hol köhögtem, velem együtt így volt a többi magyar is., a barátiam. (Mellesleg mindannyian azt tapasztaltuk utána, amikor hazaköltöztünk, hogy mintha az immunrendszerünk megerősödött volna, sokáig nem voltunk betegek.) Beüültünk egy pub-ba, töprengtünk, ilyenkor mit igyunk, fájós torokkal, aztán eszünkbe jutott a magyar forralt bor, ami jól eshet torokfájósan, hideg időben. Megkérdeztük a kiszolgálószemélyzetet ott a pub-ban, hogy mit isznak ilyenkor... így ismertük meg a Hot Toddyt. Innentől kezdve gyakran kértük ezt, ha az esti találkozónál valaki épp torokfájós volt. Hozzáteszem, hogy innentől kezdve, a többi pub-ban nem ismerték. Kértünk Hot toddyt, ők mondták, hogy nincs nekik, nem ismerik, mi kérdeztük: van wiskey? és forró víz? citrom? cukor? minden volt-hát akkor :)) van hot toddy.
Írországi ismerősök ugyanezt kicsit más verzióban ismerik, mézzel, és szegfűszeggel, ha jól emlékeszem. Rengeteg további verzó lelhető még fel az alaprecept különböző varriációi, skót, ír, kanadai, stb. Én magam, azóta sem ittam :)
II.
Brass Monkey: Ez az emlék is már nagyon régi, de szerintem nem változott, egy pub, kedves barátságos hely, csakúgy, mint a többi, ámde! van egy nagyon nagyon otthonos szobája, ahováű be lehet heveredni, szó szerint, és ott filmeket nézni óriásképernyőn, mint a moziban.

2009. június 2., kedd

Gyerekes
















Full time mami voltam. Ez alét ismerős volt már, mivel annakidején is kisgyerekekkel töltöttem a napjaimat, épp hasonló korúakkal, igaz, akkor a városnak másik részén laktunk. A napok többségében, a környék fél órán belül elérhető szép helyeit látogattuk. Figgatte Park, a tavak, a tengerpart, a környékbeli játszóterek. Szerencsések voltunk időjárás szempontjából, mert igazán ritkán kényszerültünk arra, hogy amiatt válasszunk benit programot. A motiváció olyankor inkább az volt, hogy helybéli anyukákkal, gyerekekkel ismerkedjünk. Az óvodába, az első időszakba még nem járó gyermekemnek gyerektársaságot találjunk. Azt mondhatom, hogy ez sikerült is. Január végén mentünk ki, február közepén a toddlers gropu-ban, énekelve, képeslappal tortával köszöntötték Benedeket születésnapján. Addigra már jónéhány emberkével megismerkedtünk.
Hamar felderítettem, hogy hol van hozzánk legközelebb toddlers group, oda jártunk leggyakrabban, de találtam még sok más játszócsoportot, ahova szintén eljártunk néha. Mindnek más és más hangulata volt, de mindenhol találkoztunk olyannal, akit már ismertünk másik helyről, azaz többen, főleg a childminderek szinte mindegyikre jártak. Jellemző a piros autós kép. Benedek boldogan ment a játszócsoportba mindig, azonban sok időnek kellett eltelnie, mire kiszállt az autóból, és elvegyült a gyerekek között.
Jártunk még a közeli könyvtárba is, ezt is nagyon szerették a gyerekeim. Itt játszhattak is, de magával a könyvlapozgatással is szivesen töltöttek akármennyi időt. Lehetőség volt még rajzolni, szinezni is. Volt a közelben egy sport centrum, ezen belül volt egy soft play area ide mentünk el egy-egy esős napon, ez, valami játszóházféle, sokat mozoghatott, labdázhatott biztonságos körülmények között, kb. majdnem ugyanazokkal a gyerekekkel, akikkel a toddlers groupban is találkozott. Rengeteg activity van gyerekeknek, a kínálatról lehet értesülni interneten a netmums-ról, Edinburgh under five könyvből, vagy a helyi könyvtárból. Hosszas töprenség után, (tetszett a labdás, a zenés is) a messy monster club-ba jártunk el Benedekkel, nagyon tetszett nekünk. Kis kézműves alkotócsoport féle volt ez, nagyon kreatív ötletekkel, az első felében szabadon garázdálkodhattak különböző anyagokkal, pl. gyurma, szines, puha tészta, ami be volt festve. A második felében irányitott módon alkottak valamit, ami egyszerű volt, ám látványos, és minden apró gyereknek sikerült, anélkül, hogy az anyu vagy a childminder készitette volna el helyette.
A fenti lehetőségek, szerintem az Egyesült királyság szinte minden településén megvalósíthatóak, ha valaki kisgyerekkel él, és társaságra vágyik, azaz szeretne még jobban beilleszkedni, esetleg a gyermekének szeretne segíteni, hogy ovikezdés előtt "gyakorolja" az angol nyelvet.